A közleményről szóló beszámoló, elért eredmények.
Beszámoló az Országos Trianon Társaság létrjöttéről
A Trianon Társaság az 1997. évi március hó 25.-én történő fővárosi bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre. Az elmúlt évek folyamán a társaságot irányító tisztségviselők Raffay Ernő és Kiss Dénes társelnökök vezetésével mindent elkövettek, hogy a hatályban lévő alapító okiratban feltüntetett célkitűzéseket részben teljesíteni tudják, azonban folyamatos nehézségbe ütköztek a társaság programtervének kivitelezése terén a megfelelő anyagi forrás hiánya miatt. A társaság célirányú működését sem tudták eredményesebben megszervezni a meglévő alapszabály és a vele összhangban lévő működési szabály hiánya miatt.
Fontossá vált tehát:
- Egy új módosított alapszabály összeállítása, amely magában foglalja a működéshez szükséges jogi előírások mellett tartalmilag a működési szabályokat is.
Az új, módosított alapszabály biztosítja: - Egy tisztújító közgyűlésnek a megszervezésére nemcsak azért volt szükség, mert Kiss Dénes társelnök időközben elhunyt, hanem azért is, mert a hatályban lévő alapító okirat értelmében a tisztségviselők megbízatási ideje már lejárt, új választásokat kellett kiírni, továbbá azért is, hogy az új, módosított alapszabályt a közgyűlés elfogadhassa.
- A társaság dinamikusabb működésének feltételeit,
- A tagozatok konkrét együttműködésének lehetőségeit,
- Egy közös évi program létrehozását,
- Meghatározza a tisztségviselők konkrét tevékenységét,
- Folyamatos felmérési lehetőséget nyújt a tagság létszámáról.
A Társaság tisztújító közgyűlésére 2015. február 21.-én került sor, amely első napirendi pontjának határozata szerint az Országos Trianon Társaság módosított alapító okiratát egyhangúan elfogadta. Megválasztásra kerültek a tisztségviselők is. Az új alapszabály értelmében az Ügyvivő Testület létszáma 13 fő, ezen belül az elnökség 5 személyből tevődik össze.
Alelnökök:
ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész
Piszter Péter kisvállalkozó
Tóth András szociológus, politológus
Kele Sándor közgazdász
Szeretnék kiemelni két fontos pontot az egyesület célkitűzéseiből, amelyek az egyesület létezésének lényegét is képezik.
- „Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés és annak következményei, igazságtalan voltának feltárása, elemzése, illetve a történelmi igazság szempontjainak megfelelő megoldások kidolgozása. Az eseményről szóló információ terjesztése.”
- „A Trianoni döntés és a nemzetközi jogszabályok ellentmondásainak bemutatása, a határon túli magyar nemzeti közösségek helyzetének javítását biztosító lehetőségek kidolgozása és társadalmi vitára bocsájtása.”
Az Országos Trianon Társaság megválasztott Ügyvivő Testülete, valamint a társaság tagjai a közgyűlésen elkötelezettséget vállaltak arra, hogy a célkitűzéseknek megfelelően elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatok rájuk eső részét.
Továbbá a módosított alapszabály lehetőséget nyújt egy széles körű határon kívüli infrastruktúra létrehozására is ott, ahol magyarok élnek, beleértve Kanadát, Ausztráliát, az USA-t stb. Erre vonatkozóan az alapszabály általános rendelkezései kimondják:
„Az alapítókon kívül az egyesület tagjai lehetnek: Az ország határán belül és kívül működő tagozatok, amelyek kérelmezik csatlakozásukat – legyenek jogi személyek vagy nem - és elfogadják magukra és tagjaikra nézve a szervezet alapszabályait.”
Minden időveszteség nélkül, 2015. március 10.-én az új Elnök az Ügyvivő Testület tagjait egy fontos félnapos munkaértekezletre hívta össze, ahol megtárgyalásra került az Ügyvivő Testület munkaprogramjának összeállítása. Megbeszéltük a tagozatokhoz küldendő 1. sz. körlevél tartalmát, kihangsúlyoztuk annak fontosságát.
A munkaprogram témája volt még ezen kívül egy sajtótájékoztató megszervezése. Ennek a tartalmát nem szeretném jelenleg bővebben kifejteni, mivel szervezési folyamatban van. Tartalmának feltárását rábízom társaságunknak a sajtótájékoztatón majd résztvevő szakreferenseire.
Befejezésül viszont szeretnék egy példát kiemelni az Ügyvivő Testület programjából és tudatni azokkal a kedves olvasókkal, akiknek nincs róla tudomásuk, hogy a Trianon Társaság 2010 szeptemberében egy négy nyelven (magyar, francia, német, angol) megszerkesztett internetes nemzetközi közleményt adott ki. A közlemény 27 országban 57 honlapon volt több mint 2 évig olvasható. A közlemény lényege és üzenete az volt, hogy a nemzetközi közösség, valamint az Európai Parlament vegye tudomásul és fogadja el a jelenleg fennálló határvonalakon kívüli és belüli magyarság egy nemzethez tartozását. Úgy véltük, hogy ez az eljárás kiegészítője lehetett a parlament által 2010. május 26.-án megszavazott kettős állampolgársági törvénynek.
Elmondhatjuk: azt, hogy a magyar parlament megszavazta a kettős állampolgárságot, ez fontos politikai előrelépés volt, amely lehetőséget ad jogilag a magyar állampolgárság kérelmezésére. A Trianon Társaság, mint civil szervezet széleskörű közlemény-kampányával alátámasztotta a megszavazott kettős állampolgárság jogosultságát, ezen túlmenően a határokon túli és belüli magyarság egy nemzethez tartozásának vitathatatlan tényét, amelynek alapja a közös nyelv, közös kultúra és a közös történelmi hagyományok.
Tisztelt honfitársaink! Az Országos Trianon Társaság Ügyvivő Testülete ambiciózus, hosszú távú nemzeti érdekű programot állított össze, amelynek egyik fontos eleme az egy nemzethez tartozás alapjának megvédése. Mindenekelőtt fontos számunkra az, hogy a magyar közoktatás terén és minden olyan intézményben ahol a magyar történelmet tanítják, a Trianon-ügy a történelmi igazságnak megfelelően és az annak kijáró terjedelemben kapjon helyet. Továbbá azon dolgozunk, hogy a határon túli magyarság által lakott térségeken biztosítva lehessenek a megfelelő feltételek a magyar nyelv oktatására. Úgyszintén lehetőség nyíljon a magyar nemzeti és a helyi népi kultúra gyakorlására valamint történelmi hagyományaink felelevenítésére.
Fontosnak tartjuk a határon belüli és a határon kívüli közös programok létrejöttét a közoktatási intézmények és a civil szervezetek között.
Végül szeretném elmondani, hogy az Országos Trianon Társaság támogat minden olyan politikai, egyéni és közösségi kezdeményezést, amely a közérdeket, a nemzeti összetartozást és a határon túli honfitársainkkal való egy nemzethez tartozást elősegíti.
Dr. Mészáros László